Szénvonó

SZÉNVONÓ , ( szén-vonó ) ösz. Háromszögü deszkadarab, nyelbe ütve, melylyel a befűtött kemenczéből a parázst, hamut, vagy pernyét kihuzzák, mielőtt a sütnivalót bevetnék, máskép: kuruglya. Különböznek tőle az asag v. Szénvonó nem nevetheti a pemetét. Hosszú nyélre erősített, rendsz.

Csak a pékek mennek a tűzbe.

De most is csak a szénvonóval. A szénvonó val az elhamvadt pernyét, hamut rázhatták ki a kemence belsejéből, s tehették tisztává a sütő felületét. Sokfelé növényi szárból kötött söprűvel vagy nedves rongycsomóval még tovább tisztították a tűzteret a kenyér, a tészta bevetése előtt.

A külső fűtésű szobai kemencéket falócákkal vagy földből, sárból,. Saját kezűleg - ezermester blog bejegyzései szénvonó témában. A parázs és a tüzelőanyag mozgatására, egyéb otthon, kert, építkezés.

Zománcozott hússütő cm. Négyes osztású fa kínáló. Parajdi természetes só .

Régen kemény fából készítették használat előtt bevizezték nehogy meggyulladjon. A mai modern szénvonó – trapéz méretekkel, saválló fejjel és köpűvel, esztergált 175-ös fanyéllel készül. A parázs kihúzására, illetve a tűz igazgatására szolgáló hosszú nyelű, trapéz alakú deszkadarab.

Segítségével megállapítható, hogy a kemence hőfoka megfelelő-e a sütéshez: Ha meghúzzuk a szénvonót a kemence sütőlapján és az szikrát vet: megfelelő a hőfok. A parázsnak, a hamunak a kemencéből való kihúzására szolgáló, egy hosszú nyélre merőlegesen ráerősített lapból álló eszköz, nyeleslapát. A szívonóval a parazsat szettük ki, vazsbul vót, a nyele mek fábul, hogy ne tüzeseggyen át.

Debreceni cívis szótár. Bátmonostor, Rákóczi u. Példabeszéde is van, p. Kemenesali és Rábaközi szó. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember.

De az olyan szegény volt, mint a templom egere, csak úgy élt egyik napról a másikra a jányával, mert a felesége már azelőtt régen meghalt. Ez a szegény ember kenyeret akart egyszer sütni. Be is fűtötte már a kemencét, de nem volt szénvonó la- pátja, amivel a .